Kövess minket Facebookon is!

 
 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A Fémtani és Képlékenyalakítási Tanszék története

Fémtani Tanszék

A tanszék elődje 1923-ban kezdte működését, mint Fémtechnológiai Tanszék. Oktatási tevékenysége a fémtechnológia és a metallográfia volt kohómérnökök számára. A tanszék első vezetője Dr. Schleicher Aladár műszaki tudomány doktora, egyetemi tanár volt. A hazai önálló metallográfiai kutatás megindítása nevéhez fűződik. 1917-ben jelent meg legfontosabb műve az első magyar nyelvű olyan könyv "A metallográfia alapfogalmai", amely tárgyalja a legfontosabb metallográfiai vizsgáló eljárásokat, a gyakorlatilag fontos ötvözetek szerkezetét és tulajdonságait. A tanszék oktatómunkájában idővel a súlypont a fémtechnológiáról ennek elméleti alapjaira, a fokozatosan tudományággá váló metallográfiára tevődött át. Átvette időközben a vasötvözetek metallográfiája és a mechanikai anyagvizsgálat oktatását is.

1952-ben a Sopronból Miskolcra való átköltözéskor a tanszék profiljának megfelelően már a "Metallográfiai Tanszék" elnevezést kapta. A tanszék vezetője 1943-68 között Dr.Verő József akadémikus volt.

1968-ban a Tanszék neve "Fémtani"-ra változott (Physical Metallurgy, Metallkunde). A változás azt fejezte ki, hogy a fejlődésnek megfelelően a tudomány ezen ága egyre kevésbé leíró jellegű, mind inkább fizikai, fémfizikai, fizikai-kémiai alapokon nyugvó tudománnyá vált. A tanszék vezetője 1968-87 között Káldor Mihály DSc egyetemi tanár volt. Ő kezdeményezte az új, "mérnök-fizikus" szak indítását, amelynek oktatása 1990-ben indult meg. 1987-93 között a tanszék munkáját Dr. Bárczy Pál irányítja. Az oktatás szerkezetének bővülését jelezte a nemvas fémekkel kapcsolatos ismeretek bővebb oktatása is. Ebben az időszakban és 1993-99 között, Dr. Tranta Ferenc egyetemi docens vezetése alatt is a vizsgálati technikák fejlesztése jellemző, főleg finomszerkezetvizsgálat, kvantitatív metallográfia, fizikai mérések és termikus analízis területén.

Képlékenyalakítási Tanszék

(Dr. Kiss Ervin egyetemi tanár írása nyomán)

A selmecbányai Bányászati Akadémián 1872-re kialakultak azok a kedvező feltételek, amelyek lehetővé tették, hogy a bányászati és kohászati ismeretek továbbfejlesztésének szándékával az akkor működő nyolc tanszék mellett újabb tanszékeket szervezzenek. Ekkor válik ki a Pöschl Ede vezette Bányagéptan Hőgéptan és Építészet Tanszékéből az Általános és Vasgyári Géptan Tanszéke. Az újonnan alapított tanszék vezetését Farbaky Istvánra bízzák, aki 1866-tól 1872-ig a Matematika Mechanika és Altalános Gépszerkezettan Tanszék vezetője volt. Farbaky István nevét a Schenekkel közösen feltalált akkumulátor tette világhírűvé. Az újonnan megalakult tanszék a vaskohászati szakon "Géptan és gépszerkezettan", valamint "Vasgyári gépek szerkesztése és elmélete" tárgyakat oktatta. Működött ezidőben az Akadémián gépészeti és építészeti szak is, amelyek keretében a tanszék Géptant és Gépszerkesztés I-II-t, valamint a vasgyári gépek ismeretét és elméletét oktatta. Az 1876-ban bevezetett új tanterv szerint a fémkohászati szakon "Fémkohászati géptan és rajz", a vaskohászattani szakon "Vaskohászati gépek elmélete és rajzolása" című tárgyak oktatása képezte a tanszék feladatát. Az 1894-1895-ös tanévben megszűnik a gépészeti szak, és az elfogadott újabb tanterv elsőként említi a "Kohógéptan" tárgyat, amit a III. évfolyamon heti 5+4 órában a vaskohászati és a fémkohászati szak új hallgatóinak adtak elő.

Amikor Farbaky Istvánt 1892-ben képviselővé választották, mint tanszékvezető nyugalomba vonul. Utódja Herrmann Emil lett, aki az Erőműtani Tanszék vezetését cserélte fel a Tanszék vezetésével. Herrmann Emil korának egyik legismertebb gépészeti kiválósága, akinek nevét a szakirodalom hírneves külföldi kutatókkal (Bach, Zeumer, Foppl, Orashof) együtt említi. Leghíresebb műve az 1879-ben megjelent "Conpendium der mechanischen Wärmetheorie". Hőelméleti értekezéseit a hazai szaklapokon kívül több külföldi szakfolyóirat is közölte.

Herrmann Emilt a tanszékvezetésben 1902-ben fia, Herrmann Miksa, a gépelemek hazai tudományágának megalapítója váltja fel. Tudományos eredményei a képlékeny fémalakítás terén is áttörő jellegűek. A Stahl und Eisen című neves folyóirat 1911-ben közli "Walzarbeit und Walzdruck" c. tanulmányát, amely hazai viszonylatban az első hengerléselméleti munka. Megállapításai, a kor viszonyai között, olyan új és továbbfejlesztésre alkalmas alapot adtak, amiből kiindulva a hengerléselmélet terén később nemzetközileg is elismert eredményeket értek el Kármán Tódor, Láng Károly, Cotel Ernő, Pattantyus A. Imre és Geleji Sándor. Az Akadémiát 1904-ben Főiskolává szervezték át, és ezzel egyidejűleg a tanszék elnevezését I. sz. Géptani Tanszék-re változtatják.

1911-ben Herrmann Miksa a selmeci I. sz. Géptani Tanszéket felcseréli a Budapesti József Műegyetem II. sz. Gépszerkezettani Tanszékével. A megüresedett tanszékvezető tanári állásra 1912-ben Láng Károly gépészmérnököt, a korompai vasgyár műhelyfőnökét nevezik ki. Munkásságából kiemelkedik a Herrmann-féle hengerlési elmélet továbbfejlesztése. "Vashengerművek munkaszükséglete" c. tanulmánya 1917-ben jelent meg a Bányászati Kohászati Lapokban. 

1922-től 1924-ig a tanszék vezetését Kápolnai Pauer Viktor látja el. 1924-ben rendszeresítik a "Kohógéptani Tanszék" elnevezést. Ebben az évben bízzák meg a tanszék vezetésévei Pattantyus Á. Imrét, aki eredményes oktatómunkája mellett sokat tett a tanszéki kutatómunka megindításáért is, ami a Főiskola Sopronba történő áttelepülésekor teljesen megszakadt. Pattantyus professzor munkásságából kiemelhetjük a Vaskohászati Tanszék professzorával, Cotel Ernővel közösen kidolgozott módszert a hengerlési munka kiszámításához.

1934-ben a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolát a Budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez csatolják, és ezzel egyidejűleg megszűntetik a vas- és fémkohómérnöki szakosodást. Ebben az évben Pattantyus Á. Imre lemond a tanszék vezetéséről. 1935-ben Ulbrich Hugó gépészmérnök, nyugalmazott műszaki főtanácsos kap megbízást - kezdetben mint meghívott előadó, később mint helyettes tanár - a tanszékvezetői teendők ellátására. Ulbrich Hugó 1944-ig vezeti a tanszéket. Szakmai munkásságából kiemelhető a hidraulikus sajtók akkumulátorainak nyomásingadozásával kapcsolatos tanulmánya. A kohógéptan tárgykörében 1940-44 közötti időszakban Geleji Sándor a "Hengerművek tervezésének elméleti alapjai", Dr. Vargha Kálmán "Válogatott fejezetek a hengerművek gépi berendezéseinek tervezéséből" címmel magántanári előadásokat tartottak.

A háborús cselekmények következtében a tanszék amúgy is nagyon szegényes felszerelése nagyrészt elpusztult, a helyiségek romosakká váltak. A felszabadulás a tanszéket valóban mélyponton találta, sem felszerelése, sem használható helyiségei, sem oktatója nem volt. 1945 július 1-ével, mint tanársegéd, Kiss Ervin került elsőként a tanszékre. A Kohógéptan oktatását Kövesi Antal, a Mechanika Tanszék vezetője, a tanszék patronálását Széki János, a Fémkohászattani Tanszék vezetője látta el.

1946. május 1-ével nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak Dr. Geleji Sándort, az akkori Weiss Manfréd gyár Fémművének műszaki igazgatóját, aki 1949-ig igazgatói teendőinek egyidejű, ellátása mellett nagy aktivitással újraszervezte a tanszék munkáját. A tananyag korszerűsítése, a felszerelés pótlása, az oktatási segédletek, jegyzetek megteremtése és a rendszeres kutatómunka alapjainak lerakása jellemezte az újjáépítés első szakaszát.

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megalapításával 1949-ben a tanszék életében is jelentős változások mentek végbe. Amikor 1952-ben a tanszék Sopronból Miskolcra települ át, megnyílnak a továbbfejlődés lehetőségei mind az oktatói létszám, mind a felszerelés és a tanszéki helyiségek alapterülete vonatkozásában. A Gépelemek Tanszéke megosztja az áttelepülő tanszékkel a számára létesített korszerű helyiségeket. Műhelyt, irodahelyiségeket, gépeket kapunk és jelentős beruházási hiteleket az új tanszéki felszerelés megalapozásához. A tanszék egyre bővülő oktatási és kutatási profiljának megfelelően 1954-ben elnevezése is kiegészül; azután nevezik Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszéknek. 1958-ban új épületbe - jelenlegi helyére költözik át a tanszék, és az ideiglenes otthonnál lényegesen tágasabb új otthont kap. Az önálló műhely és laboratórium új lehetőségeket nyit meg a tanszékfejlesztés előtt. A felépült korszerű egyetemi műhelycsarnokban tanszékünk is helyet kap, és ezzel véglegesen kialakulnak a jelenlegi keretek. Geleji professzort kiemelkedő kutatómunkájáért és az Akadémián az 50-es évek elején szerveződő műszaki tudományok osztálya keretében végzett tudományszervező tevékenységéért 1950-hen az Akadémia levelező, 1954-ben rendes tagjává választja. 1951-es Kohógéptan c. tankönyvét a Kossuth-díj arany fokozatával jutalmazzák. 1955-ben másodszor tüntetik ki Kossuth-díjjal, és 1958-ban - hatvanadik születésnapján - a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. 1967 novemberében hosszas betegség után elhunyt Geleji Sándor professzor. A tanszék vezetésével 1967 végén Dr. Kiss Ervin egyetemi tanárt bízták meg.

Az Anyag- és Kohómérnöki Karon korábban elhatározott szervezeti struktúrakorszerűsítés 1993-ban elérte a tanszéket is. Megalakult az Anyagtechnológiai Intézet, amely alá két tanszék tartozott: a Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszék, valamint az újonnan létrehozott Minőségbiztosítási Kihelyezett Tanszék. A fejlődés eredményeként 1999-ben újabb, immár harmadik tanszékkel, a Nemfémes Anyagok Technológiája Tanszékével bővült az intézet. Ezzel egy időben a Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszék nevet felváltja a Fémtechnológiai Tanszék név. Dr. Kiss Ervin 1987-ig vezeti a tanszéket, majd őt Dr. Voith Márton követi egészen 1999-ig. Ebben az évben a tanszék neve Fémtechnológiai Tanszék-re változott és a tanszék vezetésével Dr. Reisz Gyulát bízták meg, aki a 2003-as összeolvadásig vezeti a tanszéket, melynek neve 2003-ban Képlékenyalakítástani Tanszék-re módosult. 

Összeolvadás után

A 2003-2004 között lezajló újabb szervezeti változtatások után megszűntek az intézetek, a Képlékenyalakítástani Tanszék pedig egyesült a Fémtani Tanszékkel Fémtani és Képlékenyalakítástani Tanszék néven, Dr. Roósz András akadémikus vezetése alatt. 

2007-ben újabb változás történt a tanszék életében, ugyanis a karon intézetek alakultak és a Fémtani és Képlékeny-alakítástani Tanszék az MTA-ME Anyagtudományi Kutatócsoporttal és a frissen megalakult Nanotechnológiai Intézeti Kihelyezett Tanszékkel együtt az Anyagtudományi Intézetbe integrálódott. 2010-ben az intézet igazgatói teendőket Dr. Gácsi Zoltán vette át.

2012 tavaszán az Anyagtudományi Intézet neve Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet-re változik.

Módosítás: (2014. március 28. péntek, 05:32)

 

Keresés

Órarendek, konzultációk

Nappali tagozat

Levelező tagozat

Laboratórium foglalási rendszer



Galéria